A személyes névmások, és a határozott névelők részes esete

                                                                 Wem hilfst du, Anna?


Ich helfe Hanno
Hanno hilft mir
Wir helfen einander

Ich helfe meiner Cousine
Meine Cousine hilft mir.
Wir helfen einander

Ich helfe meinem Cousin
Mein Cousin hilft mir
Wir helfen einander

Ich helfe ihm.
Er hilft mir.
Wir helfen einander
.....................................


                                                   A személyes névmások részes esete

ich =mir           du= dir             er/sie/es= ihm/ihr/ihm              wir= uns               ihr= euch            Sie/sie= Ihnen/ihnen

mir - nekem
dir - neked
ihm - neki (fiú)
ihr - neki (lány)
ihm - neki (semleges)
uns - nekünk
euch - nektek
Ihnen - önnek, önöknek
ihnen - nekik



                                                                 A határozott névelők részes esete

                                             der                      die                      das                TbSZ
                                            dem!                    der!                    dem!             den+n!
A "den+n" azt jelenti, hogy ha a főnevet részes esetben többsz számba rakjuk, akkor névelője "den" lesz, és a főnév kap még egy +n ragot. pl: die Kinder - den Kindern - a gyerekeknek. Vigyázat: az "s" többesszámú végződésű főnevek nem kapnak +n ragot. pl: die Autos - den Autos - az autóknak

A helfen mellett van még egy olyan ige, amely a részes esetet vonza, a "gehören" (valakié vmi) pl: Das Buch gehört mir. - a könyv az enyém.

A személyes névmások és a határozott névelők tárgy esete

                                                                Wen siehst du, Hanno?



Hanno sieht mich.
ich sehe Hanno.
wir sehen einander.


Ich sehe meine Cousine.
Meine Cousine sieht mich.
Wir sehen einander.


Ich sehe meinen Cousin
Mein Cousin sieht mich.
Wir sehen einander.


Ich sehe ein Huhn.
Das Huhn sieht mich
Wir sehen einander.
.....................................


                                                       A személyes névmások tárgy esete


ich = mich             du = dich            er/sie/es = ihn/sie/es           wir = uns        ihr = euch        Sie/sie =sie             
       
mich - engem
dich - téged
ihn - őt (fiú)
sie - őt (lány)
es - őt (semleges)
uns - minkent
euch - titeket
Sie - önt, önöket
sie - őket



                                                     
                                                               Was bringst du, Hanno?


ich bringe das Sonnenöl
ich bringe den Ball
ich bringe das Ei
und ich bringe den Pudding
Was soll ich noch bringen?



                                                            
                                                         A határozott névelők tárgyesete
                                       
                                                     
                                                       der                    die                    das
                                                       den!                   die                    das
pl: den Pudding - a pudingot.
A németben az "es gibt" szerkezet mindig tárgy esetet vonz maga után. A mondat alanya az "es". valaminek a létezését fejezi ki. pl: Im Zimmer gibt es einen/den Sessel. - a szobában van egy/a fotel. vagy. Es gibt im Zimmer einen/den Sessel.

A melléknév fokozás

Amint már ismerjük, a melléknévnek három foka van. 1. alapfok
                                                                                  2. középfok
                                                                                  3. felsőfok



1. Alapfok:
Az alapfok a melléknév szótári alakja. pl: schön - szép.





2. Középfok:
A melléknév középfokát úgy képezzük, hogy hozzákapcsolunk egy "er" toldalékot.
pl: schön +er = schöner - szebb
pl: häßlich +er = häßlicher - csúnyább
A mellkénév középfokának képzésénél már érvénybe lép az a szabály, hogy az egyszótagú szavak umlautot kapnak, a kétszótagú szavak pedig nem. pl: - egyszótagú: kalt - kälter, azért egy szótagú, mivel nem lehet elválasztani. pl: kétszótagú: interessant - interessanter, azért két szótagú, mert el tudjuk választani.





3. Felsőfok: 
A melléknév felsőfokát úgy képezzük, hogy elé kerül az "am" szócska, ami jelzi mindhárom határozott névelőt (der, die, das) + sten végződés. pl: schön - am schönsten - a legszebb
                                                                 häßlich - am häßlichsten - a legcsúnyább
Itt is ugyan úgy érvényes az umlautos szabály, mint a középfoknál!
pl: kalt - am kältesten - a leghidegebb. Ahogy látjuk, beékelődött egy "e" könnyítő hangocska, amely segít a szó kiejtésében. am kältEsten
A "klein" szócskánál van egy kivétel, mert nem ékelődik be "e" könnyítő hang, hanem marad normál. am kleinsten. hogy hová kell "e" könnyítő hang, rá kell érezni, vagy meg kell tanulni. 





4. Rendhagyó ragozású melléknevek: 
gern =                   + = gern                              ++= lieber                       +++= am liebsten

viel=                      += viel                                 ++= mehr                       +++= am meisten

gut=                       += gut                                  ++= besser                    +++= am besten  
        




                                             Pár melléknév a téma gyakorlásához  


antik - régi
berühmt - híres
billig - olcsó
teuer - drága
weit - messzi
böse - mérges
bunt - tarka
dunkel - sötét
hell - világos
dunkelbraun - sötétbarna
lustig - vidám
ähnlich - hasonló
dumm - buta
faul - lusta
falsch - hamis
flach - lapos
fleißig -  szorgalmas 
jung - fiatal
krank - beteg
modern - modern
nett - kedves
wichtig - fontos 
bekannt - ismert
anstrengend - megeröltető
aggressiv - agresszív
witzig - vicces
feuerrot - tűzpiros

A múltidők Perfekt/Präteritum/Plusquamperfekt

Először is tudni illik, hogy a német 3 múltidőt használ. - Perfekt (összetett múlt)
                                                                                - Präteritum (egyszerű múlt, elbeszélő múlt)
                                                                                - Plusquamperfekt (régmúlt)




1. Perfekt:
A Perfektet összetett múltnak is szokták nevezni, és mindjárt ki is derül hogy miért. Képzése: haben vagy. sein + Partizip Pefekt (befejezett melléknévi igenév). A képzés során láthatjuk hogy két dologra is figyelnünk kell a képzésekor. A Perfektet akkor használjuk, ha a cselekvés és történés a múltban befejeződött, de még hatással van a jelenre.  Pl: ich habe heute gearbeitet.- ma dolgoztam. Azt, hogy melyik ige melyik segédigével képzi múltját, meg kell tanulni, de van rá általános szabály is: Az állapotváltozást kifejező igék sein-nal képzik múltjukat, kivéve: sein, bleiben, a többi pedig haben-nel.



2. Präteritum:
A Präteritumot egyszerű és elbeszélő múltnak is szokták nevezni. Egyszerű múltnak azért, mert nem két részből képezzük, mint a Perfektet, elbeszélőnek meg azért, mert egyrészt elbeszélésekben használják.
a.) képzése egyszerű igék esetében: machen --> mach+TE = machte
b.) erős igék esetében: az erős igék esetében tőhangváltás következik be, pl: schlafen --> schlief (meg kell tanulni)
c.) vegyes igék esetében: tőhangváltás+te képző, pl: bringen --> brach+te = brachte
A Präteritumot még akkor használjuk, ha a cselekvés és történés a múltban befejeződött, de már nincs hatással a jelenre.


3. Plusquamperfekt:
A Plusquamperfekt másik neve a régmúlt. akkor használjuk, az összetett mondat mindkét tagmondata múlt időben van. Mindig a korábbi cselekvés kerül Plusquamperfektbe, azaz az első tagmondat cselekvése. Ezt a múlt időt még akkor is használják, ha egy cselekvés már nagyon - nagyon régen történt. pl: vor sechs Jahren hatte ich eine häßliche Katze gefunden. Képzése: hatte vagy war + Partizip Perfekt. Ha az ige haben-nel képzi múltját hatte, ha sein-nal, akkor war. A Plusquamperfekt a Perfekt és a Präteritum keveréke, mert hatte v. war = Präteritum, a Partizip Perfekt (befejezett melléknévi igenév) = Perfekt




                                              Példák a múltidők elsajátításához


Meine Mutter ist zur Arbeit gegangen. = gehen - állapotváltozást fejez ki, ezért sein-nal képzi múltját. Az anyukám munkába ment.

Die Oma hat Makkaroni gekocht = kochen - nem fejez ki állapotváltozást. A mama Makkaronit főzött.

Dieses Kinder malte sher viel. = malen - gyenge ige, +te végződés. Ez a gyerek nagyon sokat festett.

Nachdem ich den Pudding gegessen hatte, ging ich zu Bett. = essen - haben-val képzi múltidejét, ezért hatte, és két múltidejű tagmondatról van szó, amelynél a korábbi cselekvést fejezzük ki Plusquamperfekttel. Miután megettem a pudingot, lefeküdni mentem.
Vor 16 Jahren war ich geschwommen = egy nagyon - nagyon régi cselekményt közöltünk, ezt jelzi a "vor", és így a cselekmény plusquamperfektbe kerül. 16 évvel ezelőtt voltam úszni.